​A WHO adatai szerint évente több mint 800.000 ember hal meg öngyilkosságban. Vagyis minden 40. másodpercben valaki véget vet az életének.

Világviszonylatban a 15-29 évesek körében a második helyen szerepelő halálok az öngyilkosság.

Magyarországon 2013-ban a KSH adatai szerint 2093-an haltak meg öngyilkosságban, és a kísérletezők száma ennek kb. a tizenötszöröse. Náluk pedig még  sokkal többen vannak azok, akik öngyilkosságon gondolkodnak. Ezeket az embereket és családjukat, kollégáikat, barátaikat egybevéve egy olyan problémáról van szó, amely közvetlenül vagy közvetve nagyon sok embert érint.

Becslések szerint minden öngyilkosság hat további embert érint közvetlenül.

És ez annak ellenére van így, hogy az ...

Chester Bennington halálával kapcsolatban rengeteg kérdés vetődik fel. Az öngyilkosság mint téma intenzív figyelmet kapott az elmúlt napokban. Utoljára ilyen talán Robin Williams vagy Kurt Cobain halálakor volt. De vajon előre jelezhető az öngyilkosság? Hogy lehet az, hogy egy ismert ember, akinek pszichés betegsége ismert, kezelés alatt áll és állt, öngyilkosságot követ el? Miért nem akadályozták meg? Család, barátok vették körül. Hogy lehet az, hogy nem vették észre a 'készülődését', a figyelmeztető jeleket? Mi vezethet az öngyilkosságához? Elkerülhető lett volna?

A kérdések nagy részét így a távolból, az ő személyes - lelki problémái, betegsége - ismerete nélkül szerintem nem lehet szakmailag megalapozottan ...

A 2000-es évek elejére jelent meg intézményesen is (könyvek, tanszékek, képzések formájában) a pszichológiában az a már régóta meglévő igény, hogy a patológiás, a normálistól eltérő mellett legyen kutatás tárgya az is, ami pozitív, ami több – az ember erősségei, erényei. Ennek az irányzatnak lett pozitív pszichológia a neve.

Mivel az ’50-es évek óta létezett már diagnosztikus kézikönyv, ami a mentális zavarokat osztályozta, ezért adta magát, hogy kidolgozzák ennek a pozitív (ellen)párját. Így született meg 2004-ben az emberi értékek, erények és erősségek leltára (a könyv címe az Character Strengths and Virtues).

Ezekkel a pozitív tulajdonságokkal foglalkozó kutatási és gyakorlati irány egyik célja az, hogy ...

Sándor Mária fekete ruhás ápolónő  öngyilkossági kísérlete kapcsán a napokban született egy Facebook komment, ami - többek között - azt sugallja, hogy az öngyilkosság életcél, és, hogy az öngyilkosságot elkövető ember az nem is ember.

Ez a sok helyre eljutó komment, és az erre érkezett reakciók sok, az öngyilkossággal kapcsolatos témát vetnek fel.  Mi a baj az ilyen kommentekkel? Mit tükröznek? Miért probléma az, ha gyávának vagy éppen bátornak címkézünk egy öngyilkos embert?

Stigmák

Az öngyilkosságot elkövetők vagy megkísérlők stigmatizációja sajnos nagyon erős és szívós. Sok és erős érzelem tartja életben ezeket. Az a tapasztalatom, hogy még az öngyilkosságot megkísérlők is gyakran használnak magukkal ...

A kérdést, hogy "mi a pszichoterápia" nem olyan könnyű megválaszolni. Ha a legegyszerűbben akarjuk megfogalmazni, akkor azt lehet mondani, hogy a pszichoterápia gyógyító célú beszélgetés egy olyan segítővel, aki képzettségéből fakadó tudása és készségei alapján képes segíteni a kliensnek/páciensnek jobban megérteni és megváltoztatni azokat a dolgokat, amelyek zavarják az életében.

Fontos, hogy a pszichoterápiában a páciensnek aktív szerepe van ebben a folyamatban. Nem pusztán befogadója valaminek, amit adnak vagy felírnak neki, mint pl. gyógyszer esetében.

Sok módszer, de hasonló gyökerek

Az első alkalmakkor, mikor pszichoterápiás segítséget keres valaki, zavaros lehet a kép. Különféle módszerek tucatjairól lehet ...

Közeledik szeptember 10., az Öngyilkosság Megelőzés Világnapja (#WSPD). A 2003. óta tartott világnapnak többek között egyik célja az öngyilkossággal kapcsolatos tévhitek, mítoszok elleni harc. Sok ilyen tévhit van, Thomas Joiner ezekről egy egész könyvet is írt . 

Öt nagyon gyakori tévhit:

1. "Az öngyilkosság egy agresszív, dühös cselekedet vagy bosszú"

Bár igaz lehet, de egyáltalán nem gyakori. A düh vagy bosszúvágy rizikótényezők lehetnek. A legtöbb dühös ember sosem követ el öngyilkosságot...és az öngyilkosok nagy része nem dühből követi el tettét.

2. "A legtöbb öngyilkos ír búcsúlevelet"

Valójában háromnegyedük nem. Meglepő módon néhány búcsúlevélben a negatívak mellett pozitív érzések is ...

Észrevehető az, ha valaki öngyilkosságot fontolgat? Vannak figyelmeztető jelei? Egyáltalán, a lelki fájdalomnak vannak olyan jelei, amelyek kívülről észrevehetők?

Vannak.

Először is egy gyakori tévhitet szeretnék idézni: "aki beszél róla, mondogatja, hogy megöli magát, az úgysem teszi meg".

Ez téves hiedelem, vagyis nem igaz.

(Arról, hogy lélektanilag miért érthető ennek a tévhitnek a szívóssága, majd egy későbbi bejegyzésben írok.)

Ez a hiedelem a számok szerint is téves: a statisztikák azt mutatják, hogy 10 öngyilkosból 8 beszél a szándékáról. Érthetően, szavakban jelzi, hogy öngyilkosságot fontolgat. Sőt, 50-60%-a az öngyilkosságban meghaltaknak az élete utolsó hónapjában valahol megjelenik az ...

A mentális zavarok kialakulása és kezelése szempontjából a család jellemzői, valamint a családban előforduló lelki betegségek története kulcsfontosságú. A betegség kialakulásában, a tünetek felerősödésében, a visszaesés megelőzésében, a javulásban szerepet játszó tényezők közül a családi tényezők szerepe különösen jól ismert a szkizofrénia, a bipoláris hangulatzavar és az öngyilkosság esetében.

Szkizofrénia: kettősség a szülő-gyerek kommunikációban

A szkizofrénia kialakulásában, megjelenésében több tényező játszik szerepet. Az örökletes (hajlamosító) tényezők, a környezeti stressz ( stressz-diatézis modell ), az idegfejlődés zavara (traumatikus idegfejlődési modell) mellett, úgy tűnik, a család ...

Az utóbbi bejegyzésekben így vagy úgy a pszichoterápia került fókuszba. Ebben és a következő rövidebb posztokban is a pszichoterápiákról lesz szó, de most nem az öngyilkosság megelőzése szempontjából, hanem általánosabban. A mostani a kezdetekről fog szólni, aztán egy következő a pszichoterápiákról áttekintően, és lesz még kettő, ami egy-egy nagyobb pszichoterápiás irányzatot mutat be röviden.

A pszichoterápia története
 

Szigorúan véve a pszichoterápiának alig több mint száz éves története van. Nem köthető azonban egyetlen ponthoz a pszichoterápia mint önálló szakma megszületése, és a mai napig változik, fejlődik, alakul és keresi a helyét.

Ahogy Szőnyi Gábor  is megjegyzi tankönyvében , kérdéses, ...

A poszt előző részében a mentalizációról írtam és arról, hogyan járul hozzá a mentális egészségünkhöz. Amikor tudatában vagyunk saját és mások mentális állapotainak, és érzésekről, szándékokról gondolkodunk: mentalizálunk. Mentalizálnunk kell ahhoz, hogy

• tisztázzunk egy félreértést barátunkkal,
• megnyugtassunk egy síró gyereket,
• békénhagyjuk az éppen tomboló főnököt,
• elmondjuk pszichológusunknak a panaszainkat/tüneteinket, vagy, hogy
• kitaláljuk, miként kerülhetjük el, hogy a vacsora végén még egy szelet sajttortát együnk (mert fogyni szeretnénk).

De mivel képesség ről van szó, a mentalizáció tanulandó és tanulható, fejleszthető. Ahogy más képességek terén, ebben is nagy egyéni különbségek ...