2017. júl 25.

Öngyilkosság 41 évesen

írta: Wundt
Öngyilkosság 41 évesen

Chester Bennington halálával kapcsolatban rengeteg kérdés vetődik fel. Az öngyilkosság mint téma intenzív figyelmet kapott az elmúlt napokban. Utoljára ilyen talán Robin Williams vagy Kurt Cobain halálakor volt. De vajon előre jelezhető az öngyilkosság? Hogy lehet az, hogy egy ismert ember, akinek pszichés betegsége ismert, kezelés alatt áll és állt, öngyilkosságot követ el? Miért nem akadályozták meg? Család, barátok vették körül. Hogy lehet az, hogy nem vették észre a 'készülődését', a figyelmeztető jeleket? Mi vezethet az öngyilkosságához? Elkerülhető lett volna?

A kérdések nagy részét így a távolból, az ő személyes - lelki problémái, betegsége - ismerete nélkül szerintem nem lehet szakmailag megalapozottan megválaszolni. Ami biztosan van, az a túlélők (család, barátok, rajongók) fájdalma, értetlensége és talán bűntudata.

Miért lesz valaki öngyilkos?

Az öngyilkosságnak nincs egyetlen 'oka'. Ezért is mondják, hogy az öngyilkosság un. multikauzális jelenség, azaz számos tényező együttjárásával, interakciójával magyarázható. Ezek között elsősorban biológiai, pszichológiai és társas tényezők szerepelnek.

Az öngyilkosság elsődleges, másodlagos és harmadlagos rizikótényezői

Elsődleges (a legfőbb) rizikótényezők:

depresszió 75%

alkohol- és szerfüggőség 15%

szkizofrénia 10%

a megelőző szuicid kísérlet és az öngyilkossági szándék kommunikációja

Másodlagos tényezők:

negatív életesemények vagy szociális helyzetek, amelyek énünket alapvetően fenyegetik. Pl. olyan krízishelyzet, mint a munkahely elvesztése, súlyos betegség.

Harmadlagos tényezők:

férfi nem, a serdülő és az idős kor és olyan vulnerábilis időszakok, mint a tavasz, kora nyár, a premenstruális időszak és a nap első fele. A harmadlagos rizikófaktorok statisztikailag szintén gyakran észlelhetők öngyilkosoknál, a mindennapi élet természetes velejárói, nem kerülhetők el és nem változtathatók meg.

A depresszió a befejezett öngyilkosság egyik legfontosabb rizikótényezője. A depresszióban szenvedők szégyellik és hibáztatják magukat állapotukért. Állapotuk javulását illetően reményvesztettek. Ilyen lelkiállapotban nehéz segítséget kérni és a szokásos én-érzés elvesztésének élményéről beszélni. Depresszióban gyakoriak az öngyilkossági gondolatok, amelyekről legtöbbször nem beszélnek a depresszióban szenvedők.
Ezért rendkívül fontos, hogy felismerjük a depresszió tüneteit és nyíltan tudjunk beszélni az öngyilkossági gondolatokról.

Chester Bennington ismert alkohol- és drogfüggősége kapcsán fontos kiemelni, hogy talán túl kevés figyelmet kap az alkohol függőség és az öngyilkosság kapcsolata. A 'kemény ivók' öngyilkossági rizikója ötszöröse a szociális ivókéhoz képest. Az alkohol növeli az impulzivitást, csökkenti a gátlásokat, és a korábbi öngyilkossági gondolatok, fantáziák alkohol hatása alatt könnyebben fordulnak át konkrét cselekvésbe - öngyilkossági kísérletbe.

A család, hozzátartozók, rajongók gyásza

Az öngyilkosság társas értelemben sem egy légüres térben történik. Egy öngyilkosságnak óriási hatása van a személy környezetére.
Minden öngyilkosság, öngyilkossági kísérlet 6-8 közeli hozzátartozót, barátot érint, akinek ezzel a teherrel kell tovább élniük.
Egy ismert ember esetében természetesen ez a szám ennél sokkal magasabb. Egy szerettünk elvesztése öngyilkosságban az egyik legnehezebb trauma. Az ember rengeteg váltakozó és intenzív érzést él át. A fájdalom és szomorúság mellett többek között bénultságot, zavart, ürességet, bűntudatot, szégyent, haragot, magányt és testi tüneteket tapasztal meg a gyászoló. Ezek mind normálisak és a gyász természetes velejárói.

Fontos rizikófaktor, hogy a gyászolók, 'túlélők' körében sokkal nagyobb az öngyilkosság kockázata. Az öngyilkossági gondolatok megjelenése is sokkal gyakoribb azok körében, akiknek szerettük, barátjuk halt meg öngyilkosságban - főként, ha ez a közelmúltban történt. Számukra az öngyilkosság egy valósabb problémamegoldási lehetőségnek, egy kiútnak tűnhet. Az öngyilkosság mint viselkedési példa, lehetséges problémamegoldási stratégia adódhat tovább, de nem örökletes. Nincs olyan, hogy “öngyilkos gén”.
Az öngyilkosságot elkövető tettét sokszor nem lehet racionálisan megérteni, mivel az öngyilkosság egy érzelemvezérelt cselekedet. Az elkövetés (vagy öngyilkossági kísérlet) pillanatában olyan állapotban van a személy, amelyben számára az tűnik az egyetlen megoldásnak, hogy véget vessen a fájdalomnak, szenvedésnek.
A gyász során előfordulhat, hogy nehéz örömteli pillanatokat felidézni az elhunytról, mert az öngyilkosság beárnyékolja a közös emlékeket. Megkérdőjeleződnek a szép emlékek is: „Vajon tényleg boldog volt akkor?”. Fontos látni, hogy az, hogy ez lett a következménye egy súlyos lelkiállapotnak, attól nem válik semmissé, amit együtt éltünk át és jó volt.

Vannak felismerhető jelei annak, hogy valaki öngyilkosságra készül?

A legtöbb öngyilkosságot fontolgató személy a szándékát jelző figyelmeztető jeleket, vészjelzéseket ad a környezetének. Ezt nevezzük "segélykiáltásnak" - "cry for help". Az öngyilkosság legjobb megelőzési módja az, ha megtanuljuk felismerni ezeket a figyelmeztető jeleket és tudjuk, hogyan reagáljunk.
A legfőbb figyelmeztető jelek a következők:
  • arról beszél, hogy megöli vagy megsérti magát
  • sokat beszél vagy ír a halálról, meghalásról
  • eszközöket (pl. fegyver, gyógyszer) keres, amikkel végrehajthatná az öngyilkosságot.

Ezek a jelek még veszélyeztetőbbek, ha
  • a személynek hangulatzavara van (pl. depresszió vagy bipoláris depresszió),
  • alkoholfüggő,
  • korábban már kísérelt meg öngyilkosságot elkövetni, vagy
  • a családjában (baráti környezetében) történt már öngyilkosság.

Téves hiedelem az, hogy "aki beszél az öngyilkosságról, az úgysem teszi meg". Ha valaki öngyilkosságról beszél vagy öngyilkosságot kísérel meg, vegyük komolyan! Ezek a segélykérés jelei. Nincs olyan, hogy "nem komoly" öngyilkossági kísérlet.

- BM

Szólj hozzá

segítség depresszió gyász megelőzés öngyilkos prevenció tévhit rizikó krízis Linkin Park Chester Bennington